HENRI POZZI, 1935 :

HENRI POZZI, 1935 : Ha Franciaország tudta volna – tizenhat évvel ezelőtt -, hogy azok az államférfiak, akik 1919-ben képviselték a nemzetet, milyen hátsó gondolatokkal és milyen célzattal kötötték meg „a jog és az igazság békéjét” – ha tudta volna akkor, s ha tudná ma, hogy ezek az urak milyen érdekek, milyen igyekezetek szolgálatában keverték gyanúba a haza becsületét, és veszélyeztették jövendő biztonságunkat: Franciaország és vele együtt Európa most nem ott tartana, ahol ma tart... Franciaországnak 1914 júliusában egyetlen ellensége volt: a hazugság!

2012. március 6., kedd

Történelmi magyarázat a közleményhez

A Közlemény

Mi történt 1920. június 4-én, miért ez a nap a magyar történelem legfájdalmasabb gyásznapja? Miért nemcsak magyar történet, hanem egész Európát érintő esemény a Trianon-történet?
  • A.) Ezen a napon az akarata ellenére világháborúba sodort Magyarországot a nagyhatalmak feldarabolták és országrésznyi területeit a szomszéd antant-szövetséges országokhoz csatolták. Messze az ezeréves ország természetes határain és a magyarság konzisztens térségein belül húzták meg igazságtalanul az elhatározásuk szerinti ország maradvány - határvonalát1. Így az összmagyarság egyharmadát szakították ki a - hadi térképen - meghúzott határvonal külső oldalára úgy, hogy ugyanott lakott, mint az országot megcsonkító vonal meghúzása előtt. Ezért hívta az összmagyarság a Trianonban kreált országot Csonka-Magyarországnak. Az ország területének kétharmadát vették el és meghagyták kevesebb, mint egyharmad részét. Színmagyar városokat, falvakat, családokat,\ rokonokat, földbirtokokat és más nagy értékű magán, társadalmi és állami vagyontárgyakat szakítottak szét önkényesen azon túl, hogy egy földtörténeti, földrajzi táj egységei tekintetében eredendően egységes kultúrtörténeti, gazdasági, kiépített vasút-, közút-hálózati, erdő- és vízgazdálkodási régiót: a Kárpát-medencét tönkre tették, ökológiailag veszélyes európai térséggé alakították.


  • B.) Már kezdetben feszültséget generált és így a második világháború kialakulásához vezetett a döntéshozók által is kimondva kimondatlanul tarthatatlannak tartott békediktátum. Az általa okozott feszültség nem oldódott fel mai napig sem. Ennek bizonyítékai a trianoni határ menti országok folyamatos ökológiai, iskolaügyi, közigazgatási, nyelvhasználati, elemi emberi, alapvető közösségi jogokat - érintő konfliktusai. 2

  • C.) A trianoni határ meghúzása nem eredményezte – „alattomos” szándékok ellenére sem - az őseredetű magyar nemzet felbomlását, amelynek alapja: 1.) a közös nyelv, 2.) a közös kultúra, 3.) a közös történelmi hagyományok. Mindehhez hozzájárul az a tény, hogy a határvonalon kívül élő magyarság továbbra is ugyanazon a magyar földön él, amely az "ősei hazája".
A trianoni békediktátummal "keresztre feszítették" Magyarországot. Ezért elfogadhatatlan a magyar nép számára az igazságtalan trianoni határozat. De a diktátum nem képezhette, mint ahogy ma sem képezheti Európa, és ilyen módon az Európai Unió érdekét sem.

1 Magyarország több mint fél évezreden át szuverén közép-európai magyar államként létezett apostoli Magyar Királyság nemzetközileg elismert elnevezéssel. A mohácsi vész után százötven éves Oszmán-Habsburg hatalmi függőségben (1526-1686), illetve háromszáz éves Habsburg abszolutizmus császársági birodalmi konglomerátum keretben (1564-1657) mindenekelőtt külpolitikailag és főleg katonailag alárendelt (tehát nem független) helyzetű ország volt, amelynek függetlenségért az önálló Erdélyi Fejedelemség mintegy százhúsz éven át a református erdélyi fejedelmek alatt sikerrel harcolt. 1848-ban az európai polgári forradalmak egyik részvevő országaként vívott függetlenségi harcát az osztrák császár és az orosz cár összefogásával nagy cári intervenciós haderővel verték le. A neoabszolutista Habsburg császár az 1848-as szabadságharcot, melynek során Debrecenben a nemzetgyűlés megfosztotta a magyar tróntól, államterrorizmussal torolta meg. A minden jogtól megfosztott magyar nemzetnek előbb passzív, majd a dinasztia vesztes külső háborúi után aktív ellenállása eredményeként az osztrák neoabszolutizmus végül megbukott, neoliberális alapokon alakította át a bécsi vezetés, de 1867-től az Osztrák-Magyar Monarchia elnevezés alatt továbbra is birodalmi allűröket követett. A Monarchia korlátozottan független, nem közös ügyekben is csak részlegesen szuverén magyar állam fele 1914-­ben a magyar minisztertanács elnöke, Tisza István által az uralkodóhoz: Ferenc József Császár- és Királyhoz ismételten benyújtott Memorandumban tiltakozott és elutasította, hogy a Monarchia közös külügyminisztere háborút robbantson ki. Bátor fellépése után három év múlva politikai gyilkosság áldozata lett.


2 a./ a Dunának, mint két ország közötti határfolyónak ökológiai katasztrófát generáló egyoldalú csehszlovák döntéssel történt elterelése eredeti medréből (1990), b./ a Tisza leghosszabb magyarországi középfolyásának ökológiai (hal-, növény-, ivó- és öntöző vízkész1et-) pusztulást okozó bányászati cián-anyaggal elszennyezése román államterü1etröl (2000), c./ marosvásárhelyi halálos áldozatokkal járó, - magyar iskolaügyben etnikai pogromra uszító román hatósági propaganda, d./ egy nagyméretű jugoszláv etnikai háborún kívül eső "kisebbségi" régió természetes etnikai arányának nemzeti inzultusokat generáló betelepítéssel, erőszakkal történt megváltoztatása, e./ szabadságjogba ütköző nyelvtörvény hozásával és a természetes földrajzi-népesedési régiók hagyományosan kialakult közigazgatási határainak mesterséges megváltoztatásával az őshonos magyar nemzetrész erősszakos asszimilálása.

2011. január 18., kedd

Közlemény



Elfogadná-e Ön, hogy Franciaországot megcsonkítsák a nagyhatalmak?


 


Pedig ez történt Magyarországgal 1920. Június 4.-én 







Azóta Magyarország várja a nemzetközi közösség morális elismerését, a magyar nép megbékélésének érdekében. Ennek a morális elismerésnek a reményében adta ki az Országos Trianon Társaság a következő közleményt. 



 

KÖZLEMÉNY

1920. június 4.-e a magyar nép "keresztre feszítésének" gyásznapja. A Trianon Társaság 15 éve rendszeresen megemlékezik az évfordulóról. Mi is történt 1920. június 4.-én? Történelmi előzményként tudni kell, hogy az Osztrák-Magyar monarchia keretében Magyarország akarata ellenére belesodródott az első világháborúba. Az elveszített háború után a nagyhatalmak a magyarokat tették felelőssé. Ennek következményeként a Versailles-Trianoni békediktátum nyomán a nagyhatalmak feldarabolták Magyarországot, igazságtalanul meghúzták az ország új határait. A lakosság egyharmada került a határokon kívülre. De elvették területének 68 százalékát, meghagytak 32 százalékot! A magyar nép a mai napig sem tudja elfogadni ezt a maga nemében példátlan és igazságtalan határozatot. A Versailles-i "békediktátum" már kezdetben nemzetközi feszültséget hordozott, ami a II. világháború kialakulásához is hozzájárult, valamint a későbbi balkáni konfliktushoz. Ez a feszültség a mai napig sem oldódott fel, a Trianon ügy, még máig sem fejeződött be!

A határvonal nem bomlasztotta szét a magyar nemzetet, amelynek az alapja és lényege a közös nyelv és kultúra, valamint a közös történelmi hagyomány. Ehhez hozzájárul az a tény, hogy az új határokon kívül, az oda "került" magyarok továbbra is ősi szülőföldjükön élnek, amely az "őshazájuk".

2010 a magyarok számára Trianon 90. évfordulója. Ebben az évben sok ünnepi megemlékezésre került sor a csonka hazában és a határokon túl. Magyarország ma már az Európai Unió tagállama, ahol a határvonalak csak jelképesek így a nemzet összetartozását az említett ősi értékek biztosítják.

A Trianoni történet nem csak magyar érdekeltségű, hanem az egész Európát érintő, történelmi esemény. Az Európai Uniónak nem szabad szemet hunyni a "Trianon szindróma" felett és vissza kell adnia a magyarok megbékéléséhez vezető erkölcsi elismerést. Nem határ revízióról van szó, ami jelenleg fokozná a nemzetközi feszültséget, hanem a határ két oldalán élő magyarság szerves egymáshoz tartozásának elismeréséről és elfogadásáról. A magyar országgyűlés már megtette azt a fontos jogi lépést, amikor 2010. május 26.-án megszavazta a kettős állampolgárságról szóló törvényt, amely lehetőséget nyújt, származási alapon, a határon kívül élő magyarok egy nemzetbe való tartozásának elfogadásáról. Ez a törvény az elszármazottaknak lehetőséget ad a honosítási kérelmekre is. Azt is tudni kell, hogy ma Magyarország, a nemzetiséget tekintve, körben önmagával határos!